A megtalált gyomnövényekről - ruderális területek gyomnövéyei

A vetési gyomnövényzet (Secalietea) fajai mellett hasonlóan nagy számban találtuk meg a ruderális gyomnövényzet (Chenopodietea) képviselőit is. A ruderális területek szintén folyamatos emberi zavarás alatt állnak, ezek a bolygatások azonban általában váltakozó időközönként következnek be, koránt sem olyan rendszerességgel, mint például egy szántóföldön. A bolygatás mértéke is erősen változó lehet, így a ruderális élőhelyeken meglehetősen tág tűrésű növények képesek megélni. Ennek ellenére szép számmal találunk olyan fajokat, amelyek kiválóan érzik magukat az ilyen mostoha körülmények között is.

Meg kell jegyeznem, hogy bár hazánk növényfakainak cönoszisztematikai besorolása rendelkezésre áll, az egyes fajok (főként a gyomként jelen levő fajok) esetében meglehetősen nehézkes az egyértelmű besorolás, hiszen ezek a fajok általában nem csak kizárólag egy vagy kevés élőhelyhez köthetőek, hanem többhöz is. Mindazonáltal ez a besorolás elfogadott, így mi is eszerint értékeltük az eredményeket.

A ruderális gyomnövényzet (Chenopodietea) csoportjába összesen 6 626 mag tartozik, amelyek 41 fajba sorolhatóak be. Itt is megtalálunk olyan jól ismert fajokat, mint a szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), a fehér libatop (Chenopodium album), a csattanó maszlag (Datura stramonium), a kövér porcsin (Portulaca oleracea), a keszegsaláta (Lactuca serriola) vagy a vasfű (Verbena officinalis).

     
Apró mályva (Malva pusilla)             Csattanó maszlag (Datura stramonium)    Fekete csucsor (Solanum nigrum)