A magok kiválogatása

2013.08.07 11:24

Miután elvégeztük a nehézoldatos elválasztást, a felülúszóban összegyűlt növényi maradványokat gondosan leszűrjük, majd vízzel átöblítjük, hogy a só ne roncsolja a magokat. Ezután kissé szétteregetve megszárítjuk a mintát.

Ezek után következik a magok és termések kiválogatása. Ennek megkönnyítésére sztereomikroszkópot (Leica Zoom 2000 – Model No. Z45V) használtunk. Egyszerű Petri-csészébe beleszórunk egy kevés- áttekinthető mennyiségű növényi mintát, majd szisztematikusan átvizsgáljuk a mikroszkóp alatt. Ezt megkönnyíthetjük úgy, hogy a Petri-csésze aljára ragasztunk egy jól láthatóan bevonalkázott papírt, így pontosan tudjuk, mi az a rész, amit már átnéztünk. A magokat és terméseket eközben csipesz segítségével kiválogatjuk.


Válogatás mikroszkóp alatt

Hogy a határozásnál ne bolonduljunk meg, célszerű az egyforma magokat külön gyűjteni. Erre a célra tökéletesek a kávétejszínes kis műanyag csészécskék, amelyeket akár rögzíthetünk is egy megfelelő aljzaton. Jómagam nyomtatópapír dobozának tetejébe vágtam lyukakat, és ezekbe tettem a kis csészéket. Meg is számoztam őket, így a válogatás közben már lehet is írni egy papírra, hogy az egyes csészékben milyen magok vannak. Kellő gyakorlattal már a válogatás közben, ránézésre meg lehet mondani a magról, hogy milyen faj, vagy esetleg nemzetség vagy család. Nem utolsó sorban, de így a munka is sokkal gyorsabb és hatékonyabb.

Érdemes vigyázni a magokkal, főleg ha régiek, ugyanis gyakori eset, hogy megfogjuk a csipesszel és abban a pillanatban széttörik. Ha szerencsénk van, akkor már előzőleg is volt fogalmunk róla, hogy mi lehetett, vagy megmaradt belőle akkora darab, hogy a határozás elvégezhető legyen.


Kiválogatott magok tömege

Ha hosszadalmas munkával kiválogattuk a magokat, következhet a határozás! Ehhez többféle segítséget is felhasználhatunk, íme néhány:

  • Schermann Szilárd (1967): Magismeret I-II. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Radics László (szerk.) (1998): Gyommaghatározó. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
  • Bojnansky, V. & Fargasova, A. (2007): Atlas of fruits and seeds of Central and East-European flora. The Carpathian Mountains region. Springer, Dordrecht.

   
Forrás: www.booker.hu                        Forrás: www.enviro-edu.sk                   Forrás: http://cedrustart.hu

Melyiknek mi az előnye? A Schermann-féle határozóban (elvileg) minden magyarországi növényfaj magja és termése benne van, azonban a határozókulcs kissé nehézkes. A Radics-féle gyommaghatározóban a határozókulcs könnyen értelmezhető, a rajzok első osztályúak, viszont sajnos elég kevés faj van benne. A Bojnansky & Fargasova-gyűjteményben minden benne van, azonban határozókulcsa nincsen, a rajzok pedig kevéssé informatívak. Mindazonáltal a hármat egymást kiegészítve kitűnően lehet magokat határozni!

Segítségünkre lehet továbbá a terepen gyűjtött magokból létrehozott maggyűjtemény is. Jómagam már csaknem 200 fajról gyűjtöttem magot, amely sokszor segített egy-egy faj végső azonosításában.

Miután meghatároztuk a magokat, kicsi, simítózáras műanyag tasakokba gyűjtöttük őket fajonként és téglánként elkülönítve a későbbi vizsgálatokhoz.